Vasárnap 6-ra állítottam be az ébresztőórát, de nem volt rá szükség. Négykor már kipattantam az ágyból, és forró kávéval a kezemben néztem ki a teraszra. Ez az eső bizony nem állt el az éjjel. Nem-nem. Sőt. Kitartóan esik. Szakad. Zuhog. Hogy lesz ebből futás?... Tovább »
Ahogy én láttam: I. PFB – Skanzenfutás
Vasárnap 6-ra állítottam be az ébresztőórát, de nem volt rá szükség. Négykor már kipattantam az ágyból, és forró kávéval a kezemben néztem ki a teraszra. Ez az eső bizony nem állt el az éjjel. Nem-nem. Sőt. Kitartóan esik. Szakad. Zuhog. Hogy lesz ebből futás?... Tovább »
Kedves Szurkoló! Köszönöm, hogy esőben, hóban vagy kánikulában is ott vagy a versenyeken.... 
A hétvégén végre sikerült felkötnöm a nyúlcipőt. Pénteken a férjemmel futottam. Ez persze enyhe túlzás. Én futottam ő meg drukkolt, hogy minél később érjek vissza a parkba, mert addig rekordot dönt szókirakóban. De messziről teljes erővel drukkolt, hogy ne kapjak napszúrást, és azt is a lelkemre kötötte, hogy hangosítsam vissza a telefonomat, arra az esetre… 
Na kezdjük az első bejegyzést rögtön egy futóversennyel. Vagy inkább egy futó eseménnyel, mert versenynek egyáltalán nem volt nevezhető ez a valami. Még csak eseménynek sem. Valahogy mégiscsak hívnom kell úgyhogy legyen csak úgy egyszerűen CR (color run) és kész.... 
Sose sportoltam. A gimiben is csak akkor röplabdáztam, mikor az ellenfél csapat létszámhiány miatt nem tudott versenyezni. Beálltam a verseny-, de inkább csak a hátráltatás miatt. A mozgásom maximum a tánc volt. Zenére minden porcikámat átmozgattam, tetőtől talpig. Aztán jött a változás. Az első kislányom születése után felszaladt kilókat lépcsőzőgépen vagy nagy babakocsis sétákkal próbáltam… 