A múlt héten kétszer is volt szerencsém hajnalban elmenni futni. Pedig azelőtt azt hittem ez nem embernek való tevékenység.Tulajdonképpen most sem gondolom másképp. Azóta sem voltam képes hajnalban felkelni. Jó, ehhez azért hozzátartozik, hogy festetjuk a lakást, meg a gyerek, meg a munka (MEGAmunka), meg a mittomén micsoda. Valami mindig van. Arról nem beszélve, hogy… Tovább »
Reggel vagy este?
A múlt héten kétszer is volt szerencsém hajnalban elmenni futni. Pedig azelőtt azt hittem ez nem embernek való tevékenység.Tulajdonképpen most sem gondolom másképp. Azóta sem voltam képes hajnalban felkelni. Jó, ehhez azért hozzátartozik, hogy festetjuk a lakást, meg a gyerek, meg a munka (MEGAmunka), meg a mittomén micsoda. Valami mindig van. Arról nem beszélve, hogy… Tovább »
A karácsony előtti hétvége nem a legalkalmasabb időpont egy futóversenyre. Pláne egy kétgyerekes családanyának. Ezer és ezer más dolgom van ebben az időszakban. Ezen a hétvégén csak úgy tobzódtunk a programokban. Pénteken még dolgoztam, épphogy hazaértem már indulhattunk is a férjem karácsonyi céges bulijára. Szombat reggel a lányomat vittem el a szokásos fejlesztésre, az új…
Nem sokkal azután, hogy jelentkeztem az Irongirlre, érlelődni kezdett bennem a gondolat, hogy mi lenne ha Nóri elindulna az Ironkiden. Az első futóversenye után viszont biztos voltam benne, hogy őt is benevezem....
Vasárnap 6-ra állítottam be az ébresztőórát, de nem volt rá szükség. Négykor már kipattantam az ágyból, és forró kávéval a kezemben néztem ki a teraszra. Ez az eső bizony nem állt el az éjjel. Nem-nem. Sőt. Kitartóan esik. Szakad. Zuhog. Hogy lesz ebből futás?...
A hétvégén végre sikerült felkötnöm a nyúlcipőt. Pénteken a férjemmel futottam. Ez persze enyhe túlzás. Én futottam ő meg drukkolt, hogy minél később érjek vissza a parkba, mert addig rekordot dönt szókirakóban. De messziről teljes erővel drukkolt, hogy ne kapjak napszúrást, és azt is a lelkemre kötötte, hogy hangosítsam vissza a telefonomat, arra az esetre…
Lehet, hogy át kéne neveznem a blogomat Me vs. Sportra. Sose hittem volna, hogy a kedvenc fekete mini retikülömet állandó jelleggel lecserélem egy lila Nike sporttáskára. És lőn. Megtörtént. Minden nap cipelem magammal azt a plussz 5 kilót a sportolás érdekében....
Futás és nyaralás? Mi van? Gondoltam én még tavaly. De hát akkor még nem sportoltam. Bezzeg most. Most sem....
Na kezdjük az első bejegyzést rögtön egy futóversennyel. Vagy inkább egy futó eseménnyel, mert versenynek egyáltalán nem volt nevezhető ez a valami. Még csak eseménynek sem. Valahogy mégiscsak hívnom kell úgyhogy legyen csak úgy egyszerűen CR (color run) és kész....
Sose sportoltam. A gimiben is csak akkor röplabdáztam, mikor az ellenfél csapat létszámhiány miatt nem tudott versenyezni. Beálltam a verseny-, de inkább csak a hátráltatás miatt. A mozgásom maximum a tánc volt. Zenére minden porcikámat átmozgattam, tetőtől talpig. Aztán jött a változás. Az első kislányom születése után felszaladt kilókat lépcsőzőgépen vagy nagy babakocsis sétákkal próbáltam…